Áldott karácsonyt és boldog 2020. évet!
Áldott, békés karácsonyt, és nyugodtabb, boldog 2020. évet kívánok a FotoAgóra minden kedves látogatójának!
Nagy Sándor
Purity III is the best responsive Joomla template that you won't get enough of for almost everything...
Áldott, békés karácsonyt, és nyugodtabb, boldog 2020. évet kívánok a FotoAgóra minden kedves látogatójának!
Nagy Sándor
A két fényképezési eljárás merőben különböző folyamatokból áll. Az alkalmazott képérzékelők felépítése ránézésre is teljesen különböző, működésükben látszólag nem lehet felfedezni semmi közöset. A film, mint érzékelő, „egyszer használatos”, egy-egy filmkockára egyetlen felvétel készíthető (a filmet cserélni kell a fényképezőgépben). Kémiai kezelés (előhívás, fixálás) hatására magán az érzékelőn alakul ki a kép (legfeljebb a lefényképezett eredeti látvány negatívja – azaz a világos és sötét tónusok megfordulnak). Ezzel szemben a digitális fényképezőgép érzékelője egy félvezető elektronikus áramkör, fixen beépítve a fényképezőgépbe, egymás után számos felvétel készíthető vele („többször használatos”). Az érzékelőből „ki kell olvasni” a képet, ami egyáltalán nem hasonlít a lefényképezett eredeti látványra, egyszerűen egy számhalmaz (az érzékelőben töltés/feszültség-jelek sokasága). A kiolvasott képfájl számítógépes, informatikai feldolgozása után, kinyomtatva (vagy monitoron, TV képernyőn) állítjuk elő a látványra hasonlító képet. Ezután meglepően hangzik a címben megfogalmazott állítás, mégis igaz: ha a működésük mélyére ásunk, a fény hatására a kétféle érzékelőben lejátszódó elemi folyamat nagyon hasonló, akár azt is mondhatjuk, hogy azonos fizikai folyamat indítja el a kép kialakulását.
Jó másfél évvel ezelőtt indítottam a fényképezőgépek működésének alapjait egyszerűen ismertető cikksorozatot. A sorozat harmadik cikkét, a keresőkről, egy évvel ezelőtt publikáltam, tehát egy teljes éve nem álltam elő a sorozat folytatásával. Hogy a 2019. év ne legyen „lyukas”, még az év vége előtt itt a negyedik cikk. Ezúttal a fényképezőgép technikai szempontból talán legfontosabb beállítását biztosító alkatrészekről lesz szó – ezek segítségével biztosítjuk, hogy a képérzékelőre éppen az annak optimális működéséhez szükséges mennyiségű fény érkezzen.
Ha tovább lép, megismerheti ötleteimet 2019-es karácsonyi képeslapjaimra.
A képnézegető az a szoftver, amire mindenkinek szüksége van, aki digitális fotókat készít, és azokat a fényképezőgépről áttölti számítógépre, hiszen az ott felhalmozott (vagy épp most készült) képeket meg is kell nézni, másoknak megmutatni (esetleg projektorral kivetítve). Ha tovább lép, megismerkedhet a jó képnézegetővel támasztható alapvető elvárásokkal, néhány népszerű képnézegető fontosabb jellemzőivel, és végül egy kiváló, praktikus képnézegetővel, legújabb kedvencemmel, az ImageGlass-al (megítélésem szerint minden igényt kielégít, és ingyenesen letölthető!).
Újfaludi László barátomtól, volt évfolyamtársamtól, fizikus kollégámtól már két cikket publikáltam: az egyik a Fizika és képzőművészet, a másik az Űrművészet (Space Art). Lászlótól még két további kitűnő cikket kaptam publikálásra. Ezek is a fizika és a képzőművészet kapcsolatát boncolgatják. Folytatódik a korábban publikált cikk témája, a Műelemzések fizikus szemmel (ebben további kapcsolódásokra hívja fel a figyelmet a "két kultúra" között, rámutat, hogyn jelennek meg a fizika törvényei a képzőművészeti alkotásokon), a másik cikk - ennek folytatásaként - a Foraadalmi változások a 20. század elején alcímet viseli (megmutatja a kapcsolatot a fizika és a képzőművészetek huszadik századi forradalma között). Ha tovább lép, eléri ezeket az újabb, érdekes cikkeket. Megéri, érdekes, tanulságos olvasmányok - megtudhatja, hogyan tekint a képzőművészeti alkotásokra, mit olvas ki belőlük egy fizikus.