Az Átfogó kutatások a kabai meteoriton című konferencián,   2017. november 8-án 10 órától Debrecenben, a Debreceni Református Kollégium dísztermében előadást tartottam „A kabai meteorit leírása részletgazdag fényképek alapján” címmel. Ha továbblép, elérheti az előadásról publikált hírt, ahonnan letöltheti az előadás anyagát.

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében 2017.szeptember 29-én este 21:00 órától Debrecenben, a Debreceni Egyetem TTK Kísérleti Fizikai Tanszék (Bem tér 18/a) Szalay Sándor termében népszerű ismeretterjeszítő előadást tartottam "Az analóg és a digitális képérzékelők működésének rejtelmei (Alapjait tekintve a filmes fényképezés digitális, a digitális pedig analóg)"  címmel. Ha továbblép, elérheti az előadásról publikált hírt, ahonnan letöltheti az előadás anyagát.

Az Olypus és a Panasonic 2008. augusztus 5-én, 10 évvel ezelőtt jelentette be új fejlesztési eredményét, a nyitott szabványú μ4/3 (Micro Four Thirds) rendszert. Különlegessége: cserélhető objektíves váz, a dSLR-ekre jellemző tükör nélkül. A bejelentés a fotós világban hatalmas érdeklődést váltott ki, amit az eltelt évtized messze menően igazolt. A rendszert ma általában MILC (Mirrorless Interchangable Lens Camera – tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgép) névvel illetik. A jeles évfordulót a Nikon fontos bejelentéssel igyekszik emlékezetessé tenni: 2018. augusztus 23-án bejelentette új, teljes Leica képkocka méretű érzékelős MILC rendszerét, a Z rendszert, annak első két gépét és 4 objektívjét, adaptert az összes F foglalatos Nikkor objektív használatához. Ha ez a bejelentés nem is rázza meg olyan mértékben a fototechnikát, mint a tíz év előtti, mindenképpen mérföldkőnek tűnik, új szintre emeli a MILC-ek fejlesztését.

2018. az ingyenes képszerkesztőt használó fotósok ünnepi éve: megjelent a Photoshop ingyenes alternatívájaként számontartott GIMP képszerkesztő 6 éve bejelentett 2.10 verziója. A GIMP már korábban is minden fontos funkcióval rendelkezett, amit egy fejlett képszerkesztő/grafikus programtól elvárunk, beleértve a rétegek, maszkok, kiválasztások kezelését. De volt egy súlyos korlátja, amit az igényes felhasználók joggal kifogásoltak: csak 8 bites színcsatornákkal dolgozott. Ez pontosan megfelel a JPG fájlok formátumának, de a korszerű digitális fényképezőgépek RAW állományai 14 (egyesek 16) biten ábrázolják a színeket, ami minden egyes szín esetében 64-szer (256-szor) több információt, nagyobb dinamika tartományt jelent. Bár eddig is sokan használták a borsos árú Photoshop helyett, akár hivatásos grafikusok/fotósok is, de ez a hiányossága sokakat elriasztott a használatától. Ennek mostantól vége! A 2.10 verzióban 16, de akár 32 bites színcsatornákkal menthetjük a képeket, de a képfeldolgozás során a számításokat 32 bites lebegőpontos számokkal végzi, ami pontosabb eredményt ad, mint az egész számokkal végzett műveletek (ez lineáris helyett logaritmikus mintavételnek felel meg, ami sokkal több színárnyalatot tartalmaz, mint a lineáris, elsősorban a sötét tartományokban.

A fényképezőgép, annak legfontosabb alkatrészeinek működését egyszerű, közérthető módon ismertető cikksorozatunk  első részében az objektív működését, az általa megvalósított leképezést magyaráztuk. A jelen második részben az objektív által előállított kép rögzítéséért, megőrzéséért felelős képérzékelőkkel foglalkozunk. Ezúttal sem merülünk el a részletekben, igyekszünk a legfontosabb ismeretekre szorítkozni.

A nemrég bejelentett cikksorozatunkat, a fényképezőgépek működése alapjainak egyszerű ismertetését az optikai leképezést megvilágító cikkel kezdjük. Arról van szó, hogy a fényképezőgép belsejében (a képérzékelőn) elő kell állítani a gép elé táruló látvány képét, amit aztán az érzékelő rögzít, tárol. Ezt a célt szolgálja a fényképezőgép objektívje (egy összetett lencserendszer), legegyszerűbb esetben egyetlen gyűjtőlencse (domború lencse). Ez nagyon tudományosan hangzik, nem mindenki emlékszik vissza a fizika geometriai optika fejezetében tanultakra. Megpróbáljuk egyszerűen, szemléletesen megmutatni, hogyan jön létre a fényképezőgép érzékelőjén a külvilág képe, és miért van szükség akár tucatnyi lencséből álló, bonyolult fotóobjektívre.