Egyéb cikkek

2021. december végén a Canon elnök-vezérigazgatója, Fujio Mitarai egy interjúban megerősítette, hogy a 2020. január 7-én bejelentett EOS 1D X Mark III a cég  utolsó, profiknak szánt dSLR modellje. Alighanem sok elkötelezett fotós felkapta a fejét a hírre: bealkonyult a 20. század közepétől egészen napjainkig töretlenül a fényképezőgépek királyának számító, egyaknás tükörreflexes gépeknek? Ez a megoldás túlélte a filmesről digitálisra átállás radikális váltását. Mi történt? Túlélte önmagát, és most végóráit „éli”? Váratlan fordulat, vagy inkább az a döbbenetes, hogy nem évekkel ezelőtt következett be? Ezt a kérdéskört igyekszünk körüljárni cikkünkben.


Újfaludi László barátomtól, volt évfolyamtársamtól, fizikus kollégámtól már két cikket publikáltam: az egyik a Fizika és képzőművészet, a másik az Űrművészet (Space Art). Lászlótól még két további kitűnő cikket kaptam publikálásra. Ezek is a fizika és a képzőművészet kapcsolatát boncolgatják. Folytatódik a korábban publikált cikk témája, a Műelemzések fizikus szemmel (ebben további kapcsolódásokra hívja fel a figyelmet a "két kultúra" között, rámutat, hogyn jelennek meg a fizika törvényei a képzőművészeti alkotásokon),  a másik cikk - ennek folytatásaként - a Foraadalmi változások a 20. század elején alcímet viseli (megmutatja a kapcsolatot a fizika és a képzőművészetek huszadik századi forradalma között). Ha tovább lép, eléri ezeket az újabb, érdekes cikkeket. Megéri, érdekes, tanulságos olvasmányok - megtudhatja, hogyan tekint a képzőművészeti alkotásokra, mit olvas ki belőlük egy fizikus.

 

Ujfaludi László, volt évfolyamtársam egy másik cikkét is felajánlotta publikálásra. A Fantáziaképek az Univerzumról – Űrművészet (Space Art) című cikkben bemutatott képek nem fotók, de egyik-másik elkészítésénél akár fényképet is felhasználhatott a művész. Mindenesetre a valóság sajátos bemutatásáról van szó. Az új, egy fiatal tudományághoz/technikához (űrkutatás, űrutazás) kötődő művészeti irányzat mindenképpen érdemes az ismerkedésre. Ezt is jó szívvel ajánlom az Agora látogatóinak figyelmébe. Lépjen tovább a cikkhez!

Volt évfolyamtársam, Ujfaludi László, akivel 1966-ban együtt kaptunk fizikus oklevelet Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, érdekes cikkeit ajánlotta fel publikálásra a FotoAgórán. Legutóbbi évfolyam találkozónk alkalmával jöttünk rá, hogy közös szakmánkon kívül (illetve azzal összefüggésben) érdeklődési körünkben jelentős átfedés van. Ez vezetett ajánlatához, amit örömmel fogadtam. Bár a cikkek témája nem a fotográfiával kapcsolatos, mégis illeszkedik portálunk tematikájába. Magam is írtam már a képzőművészet más területeiről ezeken az oldalakon, cikkeimben gyakran felvetődnek mindkettőnk szakmájával, a fizikával kapcsolatos ismeretek, és a látásunk működésével is foglalkoztam több előadásomban, cikkemben. Api (évfolyamunkon és manapság is találkozóink alkalmával csak így szólítottuk/szólítjuk) természetesen más nézőpontból járja körül ezeket a témákat, remekül egészíti ki eddigi cikkeinket. Jó szívvel ajánlom az Agora látogatóinak figyelmébe kedves barátom fenti című cikkét - higgyék el, érdemes megnyitni.

A Nikon időről-időre fotóművészeket kér fel, hogy egy-egy témáról készített fotósorozattal mutassák be új, kiemelkedő teljesítő képességű gépük lehetőségeit. A közelmúltban „A karácsony arcai” című fotósorozatot adtuk közre az Agórán. Ezúttal  Julia Kennedy divatfotós munkáit mutatta be a Nikon. Különleges, érdekes munka, két fő művészeti ágat ötvözve a divat világát vegyíti London lenyűgöző utcai művészetével, ezt is közre adjuk.

Kissé megkésve, közkívánatra (mostanra érkeztek be a "közkívánságok") mutatom be a Nikon portrésorozat valamennyi darabját. A fotókat Paloma Parrott készítette D7500 géppel és AF-S DX NIKKOR 16-80mm f/2.8-4E ED VR, illetve AF-S NIKKOR 50mm f/1.4G Nikkor objektívvel. 

A digitális fényképezés beérett, óriási hatást kiváltva a technika, tudomány és a hétköznapi élet számos területén. Mi sem igazolja jobban ezt a megállapítást, mintsem a magas díjak, amivel megalkotóikat honorálják. 2009-ben a fizikai Nobel-díjat az a két fizikus (Willard  Boyle és George E. Smith) kapta, akik 1969-ben elindították a folyamatot, megalkották a CCD-t. 2017-ben a kimagasló innovációs teljesítményt elismerő Queen Elizabeth (QE) díjat négyen kapták, akik három évtized három jelentős innovációjával vizuális világunk forradalmi átrendeződését eredményező eszköz kialakításához meghatározó mértékben járultak hozzá. Részletek a továbblépést követően.