Újdonságokról

Az Olypus és a Panasonic 2008. augusztus 5-én, 10 évvel ezelőtt jelentette be új fejlesztési eredményét, a nyitott szabványú μ4/3 (Micro Four Thirds) rendszert. Különlegessége: cserélhető objektíves váz, a dSLR-ekre jellemző tükör nélkül. A bejelentés a fotós világban hatalmas érdeklődést váltott ki, amit az eltelt évtized messze menően igazolt. A rendszert ma általában MILC (Mirrorless Interchangable Lens Camera – tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgép) névvel illetik. A jeles évfordulót a Nikon fontos bejelentéssel igyekszik emlékezetessé tenni: 2018. augusztus 23-án bejelentette új, teljes Leica képkocka méretű érzékelős MILC rendszerét, a Z rendszert, annak első két gépét és 4 objektívjét, adaptert az összes F foglalatos Nikkor objektív használatához. Ha ez a bejelentés nem is rázza meg olyan mértékben a fototechnikát, mint a tíz év előtti, mindenképpen mérföldkőnek tűnik, új szintre emeli a MILC-ek fejlesztését.

2018. az ingyenes képszerkesztőt használó fotósok ünnepi éve: megjelent a Photoshop ingyenes alternatívájaként számontartott GIMP képszerkesztő 6 éve bejelentett 2.10 verziója. A GIMP már korábban is minden fontos funkcióval rendelkezett, amit egy fejlett képszerkesztő/grafikus programtól elvárunk, beleértve a rétegek, maszkok, kiválasztások kezelését. De volt egy súlyos korlátja, amit az igényes felhasználók joggal kifogásoltak: csak 8 bites színcsatornákkal dolgozott. Ez pontosan megfelel a JPG fájlok formátumának, de a korszerű digitális fényképezőgépek RAW állományai 14 (egyesek 16) biten ábrázolják a színeket, ami minden egyes szín esetében 64-szer (256-szor) több információt, nagyobb dinamika tartományt jelent. Bár eddig is sokan használták a borsos árú Photoshop helyett, akár hivatásos grafikusok/fotósok is, de ez a hiányossága sokakat elriasztott a használatától. Ennek mostantól vége! A 2.10 verzióban 16, de akár 32 bites színcsatornákkal menthetjük a képeket, de a képfeldolgozás során a számításokat 32 bites lebegőpontos számokkal végzi, ami pontosabb eredményt ad, mint az egész számokkal végzett műveletek (ez lineáris helyett logaritmikus mintavételnek felel meg, ami sokkal több színárnyalatot tartalmaz, mint a lineáris, elsősorban a sötét tartományokban.

2018 február közepén egy fénykép járta be a világsajtót, az  Engineering and Physical Sciences Research Council's (EPSRC) tudományos fotó pályázatának díjnyertes képe. Méltán. A kép közepén egyetlen stroncium atom látható. Nem elektronmikroszkóppal, vagy más, a parányi részecskéket láthatóvá tevő eszközzel készült, hanem egyszerű digitális fényképezőgéppel. Röviden: a fotó azt mutatja, amit szabad szemmel is láthatunk. Ha tovább lép, megtudhatja, miért szenzációs ez a fotó, sőt azt is, mi fán terem a kvantum számítástechnika.

A kép forrása: https://s3-us-west-1.amazonaws.com/www-prod-storage.cloud.caltech.edu/Hajimiri%20Lensless%20chip%20on%20penny%20CROP1600.jpg


A Caltech (California Institute of Technology – Kaliforniai Műegyetem) kutatói ultravékony fényképezőgép fejlesztésén dolgoznak. A gép egyetlen szilicium chipből áll, amelyik lencse (objektív) nélkül képes előállítani az előtte levő téma digitális képfájlját. A kidolgozott elvek megvalósíthatóságát bizonyítandó, két működő változatot készítettek: egy egydimenziósat (egyetlen vonalat leképezőt) 2016-ban, és egy 8x8 képpontból álló képet rögzítő kétdimenziósat, amelyet 2017 június 21-én mutattak be. A következő lépés sokkal nagyobb felbontású és magasabb érzékenységű kamera-chip elkészítése. Ez a megközelítés forradalmasíthatja a digitális fényképezés technológiáját, a fényképezőgépek gyártását, és alkalmazását.