A címlapkép egy modern fényképezőgép szerkezetét mutatja. Első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnik. Valóban az is. Szándékom szerint egy most induló cikksorozatban megkísérlem sorra venni a fényképezőgépek legfontosabb alkotó részeit, és egyszerűen elmagyarázni azok működésének alapjait. Talán sikerül.

 

A Nikon időről-időre fotóművészeket kér fel, hogy egy-egy témáról készített fotósorozattal mutassák be új, kiemelkedő teljesítő képességű gépük lehetőségeit. A közelmúltban „A karácsony arcai” című fotósorozatot adtuk közre az Agórán. Ezúttal  Julia Kennedy divatfotós munkáit mutatta be a Nikon. Különleges, érdekes munka, két fő művészeti ágat ötvözve a divat világát vegyíti London lenyűgöző utcai művészetével, ezt is közre adjuk.

2018 február közepén egy fénykép járta be a világsajtót, az  Engineering and Physical Sciences Research Council's (EPSRC) tudományos fotó pályázatának díjnyertes képe. Méltán. A kép közepén egyetlen stroncium atom látható. Nem elektronmikroszkóppal, vagy más, a parányi részecskéket láthatóvá tevő eszközzel készült, hanem egyszerű digitális fényképezőgéppel. Röviden: a fotó azt mutatja, amit szabad szemmel is láthatunk. Ha tovább lép, megtudhatja, miért szenzációs ez a fotó, sőt azt is, mi fán terem a kvantum számítástechnika.

Már nem jóslat, nem vita tárgya, hanem tény, hogy az okostelefonok, dinamikusan fejlődő fotózási képességeikkel, kiszorítják a(z olcsó) kompakt gépeket a piacról (vagy legalábbis jelentősen csökkentik piacukat). De a folyamat itt nem áll(t) meg: jósolják, hogy a belépő szintű, cserélhető objektíves gépek (ILC – Interchangeble Lens Camera) kiszorítása következik (vagy már el is kezdődött). Ebben persze sokan kételkednek. Van ennek a jóslatnak realitása?

Kissé megkésve, közkívánatra (mostanra érkeztek be a "közkívánságok") mutatom be a Nikon portrésorozat valamennyi darabját. A fotókat Paloma Parrott készítette D7500 géppel és AF-S DX NIKKOR 16-80mm f/2.8-4E ED VR, illetve AF-S NIKKOR 50mm f/1.4G Nikkor objektívvel.